Nyertem egy utat Madridba. Nem tettem érte semmit, nem is került (szinte) semmibe. Azért csak szinte, mert kellett vennem egy garnitúra új akkut a fényképezőmbe, mert a régi nem bírta a strapát. Jól is tettem.
Első nap kicsit több, mint 500 képet lőttem el. Utána folyamatosan csökkenő darabszámot, de összesen kb. 900-at. Ezekből is fogok itt szemezgetni, némi megjegyzést fűzögetve hozzájuk.
Szégyen vagy sem, de ennyire felkészületlenül még egyetlen országba sem utaztam. Persze foghatom az idő rövidségére, de ez akkor sem mentség.
Egészen addig a pillanatig, hogy át nem léptem a reptéri ellenőrző pontot, nem is hittem, hogy kijutok, mivel nem volt útlevelem. És úgy tudtam, hogy csak az új, kártyás személyit fogadják el úti okmányként. De szerencsémre nem.
Szóval kiengedtek. (Mondjuk hazafelé a vámos (vagy ki) eléggé ferdén nézett a személyimre és meg is kérdezte, hogy honnan jöttem…)
Nem beszélnek angolul. Szinte senki. Legjobb esetben a “littlebit” kifejezés volt a reakció. Majd hosszú spanyol nyelvű mondatok, némi angol kifejezéssel fűszerezve. Egy cukrászdában egy 45-50 körüli nő volt az egyetlen kivétel és egy szálloda éttermének alkalmazottai. Ja, és egy gyorsétteremben, az egyik vevőtárs segített fordítani, hogy én nem kávét, hanem üdítőt rendeltem. (Ez utóbbi, 60 körüli hölgy, még azt is jelezte, miután kérdésére válaszolva mondtam, honnan jöttem, hogy milyen szép a Parlament épülete nálunk. Szóval, Ő, valószínűleg, a kandi kamera beépített embere volt...)
Engem elsősorban építészeti szempontból érdekelnek ezek az utazások és próbálok minél többet befogadni az idegen emberekből, a kultúrából. Értelmezni, hogy mit miért tesznek, milyen lehet az életük? Természetesen erre pár nap kevés.
Madridban mindenből "több van, mint kellene". A szép, régi épületek a korábbi századok gazdagságáról árulkodnak, de gyakran éreztem a túlzást. Ez lehet, hogy a franciákkal szembeni vetélkedés miatt volt így. A diadalívek mennyisége, a paloták, egyházi építmények mérete, díszítettsége mind ezt az érzetet erősítették bennem. Biztos, hogy sok ezres nagyságrendű teljesen különböző erkélyt leshetünk meg a városban sétálva (egy csokornyit én magam is lefényképeztem).
Minden szabad területet beépítenek, ezért is lehetséges az, hogy sok házban, egész különleges, már-már a lakhatóság határát súroló alaprajzú lakás található.
Az úti beszámolókban kiemelt népszerű látnivalók viszonylag koncentráltan találhatók meg a város központjában. A kis utcácskákban sétálva folyamatosan forgattam a fejem, és nehezen tudtam betelni a mediterrán városokra jellemző épületekkel. Tetszett, hogy szinte minden ablak minimum egy francia erkélyben végződött.
A látnivalókról részletesebben egy következő részben írok.
Klíma
Budapesten induláskor 5 fok körüli hőmérséklet volt és köd. Madridban érkezésünkkor, este 8 körül 17 fokot mutatott a hőmérő. Végig 17-20 fok körüli napi maximumokkal, szikrázó napsütéssel. Kb. ez mutatja a különbségeket. És talán az is, hogy az árusok még bőven kínálgatták a fagylaltokat, egy vidéki látogatáskor gólya trónolt a fészkében, de, ami a legmeglepőbb volt számomra, hogy több helyi parkban is papagályok építgették fészkeiket...
Az emberek eléggé különbözően viszonyulnak ehhez az időjáráshoz. Elsősorban az afrikai bevándorlók télikabátban járnak, a madridiak vegyesen az átmeneti öltözet és a csakegyszállpóló egyenruhában.
Hazautazáskor Madridban 15 fok volt, itthon 0 fok fogadott. Mindez, november végén.
Lányok, nők asszonyok
Nem is tudom, hogyan kezdjem. Van az a mondás világot látott emberektől, hogy a magyar nők a legszebbek.
Én (sajnos) nem számítok világot látottnak. De a spanyol nők alapvetően nem különösen szépek.
Nem kellett kapkodnom a fejem, mint mondjuk itthon.
A max 20-25 éves korosztályban néha-néha észre lehetett venni 1-1 szép lányt, de utána semmi.
A 30 fölötti nők, akik pedig itthon a legszebbek, elcsúnyulnak.
Állítólag ebben az is közre játszik, hogy a nők (és a férfiak) jelentős része dohányzik és ez negatív változásokat okoz a bőrben is.
Folytatjuk...
Itt lesz a sorozat többi részre mutató linkek tárháza:
És néhány más bejegyzés:
Kategóriák
egoMég nincsenek kommentek. (
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
